Kulturális program Tatabányán a budapesti EzüstNet Egyesülettel

Írta: Szilassi Andrea

2012 óta minden évben szervezünk egy közös kirándulást, egyben kulturális programot a tatabányai NetNagyi Klub tagjainak és testvérszervezetünknek, a budapesti EzüstNet Egyesületnek. Egyik évben Budapesten, majd a rákövetkező évben Tatán vagy Tatabányán kerül sor az egész napos eseményre.

A program összeállításakor természetesen figyelembe vesszük, hogy időskorúak számára nem tanácsos hosszabb gyaloglással, álldogálással járó időtöltést szervezni. A közös program célja, hogy kellemesen eltölthessünk egy napot közösen – kulturális élményeket gyűjtve, megismerve egymás lakóhelyét. A könyvtárban töltött idő az előttünk álló közös projekt egyeztetésével telt kávé, üditő és sütemények fogyasztása mellett.

Fotók: Takács Márta, Szilassi Andrea.

Ezután átsétáltunk a Tatabányai Múzeumba, hogy megtekintsük Eugene Y. C. Zhou, tajvani képzőművész képeit, továbbá a szlovákiai csilyejkárok népművészetét bemutató vándorkiállítást, amely Léváról érkezett. Ezt követően a Turul Café és Étteremben ebédeltünk, majd fagyizással összekötve elsétáltunk a Vértes Centerig.

Innen Dottó kisvasúttal utaztunk a Kő-hegyre, a Turul-emlékműhöz. Szerencsére az időjárás éppen megfelelő volt. A Turulnál a csoport egy része helyet foglalt a pihenőparkban, a többiekkel pedig elindultunk felderíteni a Szelim-barlangot. 15 órakor ismét összegyűltünk, majd a kisvasút visszavitt bennünket a vasútállomásig.

Tajvani festmények és szlovákiai népművészet a Tatabányai Múzeumban

Júniusban két különleges időszaki kiállítással örvendeztette meg az érdeklődőket a Tatabányai Múzeum. Eugene Y. C Zhou (Chou Yu-Chen)  tajvani kortárs képzőművész kiállítása hazánkban elsőként Tatabányán volt látható, majd július 7-től Budapesten, az Ateliers Pro Arts galériában tekinthető meg 2016. augusztus 28-ig.

Eugene Y.C. Zhou, avagy Chou Yu-Chen Tatabányán. Fotó: Vágó-Lévai Katalin

A 24 éves művész leginkább gipsznyomatokat készít. Művei monoprint technikával készülnek, ezért méretük korlátlan lehet – szemben a hagyományos nyomatokéval. Művészként így lehetősége van arra, hogy képeket, formákat rögzítsen rizspapíron, bármekkora méretekkel is szeretne dolgozni. A tájképfestészet kelet-ázsiai hagyománya folytatójának tekinti önmagát, ugyanakkor esztétikai újításokat is alkalmaz. A finom ecsetvonásokat például tűhegy-karcolta vonalakkal helyettesíti. Ezekkel a vonalakkal hozza létre a kínai tájképfestészet legfontosabb elemét, a „cun”-t. E vonalak összességükben háromdimenziós vizuális hatást keltenek. Alkotásainak több darabja is a Human Forest (Embererdő) címet viseli, amely a kiállítás címét is adta. Ezeken a műveken apró figurák alkotják a kép bizonyos részeit. A képek színvilága harmonikus, a látvány szemet gyönyörködtető.

Eugene Y.C. Zhou: Embererdő 5. Fotó: Szilassi Andrea A képzőművész honlapja. http://www.chouyuchen.com/

De hogyan juthatott el Tatabányára a messzi Tajvanról egy ilyen különleges gyűjtemény? A kiállítás kurátora, Tóth Enikő művészettörténész elmondta, hogy ez legfőképpen a tatabányai születésű Lois Viktor szobrászművésznek köszönhető, aki a The Quarry Contemporary Arts International művészeti vezetője.

A kép forrása: www.tbmuzeum.hu

A szlovákiai csilyejkárokat bemutató gyűjtemény Léváról érkezett, és az ún. Szlovák Kapu kilenc községének népművészetét mutatta be. A lévai Barsi Múzeum (Tekovské múzeum v Leviciach)  több mint 120.000 műtárggyal rendelkezik, melyek természetrajzi, történelmi, régészeti, numizmatikai, művészettörténeti és népművészeti vonatkozásúak. A gyűjtemény 1927-ben jött létre a verebélyi Nécsey József postamester adományának alapjain.

A Csilyejkár mikrorégió Bars legjellegzetesebb részét képezi; nyelvük a délszlovák nyelvjárás része. A kilenc falu a Garam bal partján fekszik. Területén leginkább a szántóföldek dominánsak ma is, az itt élők földműveléssel, szőlőtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Jellegzetes viseletükből és használati tárgyaikból állították össze a kiállítás kollekcióját. A férfiak, hajadonok, menyasszonyok és férjes asszonyok hajviselete jellegzetes és szigorúan szabályozott volt. Még a bajusz formája is elárulta, hogy tehetős, vagy szegényebb ember a gazdája.

Fotó: Takács Márta

Leave a Reply